Az ízületet alkotó csontok érintkező felszíneit üvegporc borítja. Az üvegporc, ha károsodik csak nagyon kis mértékben és nem teljes értékűen képes regenerálódni. Az üvegporcot számos betegség és állapot károsíthatja. Ilyenek a túlterhelés, a tengelyeltérés következtében kialakult egyenlőtlen terhelés, korábbi sérülések (szalagsérülések, meniscus sérülések, törések), gyulladásos betegségek (rheumatid arthritis), ízületi fertőzések.

Az üvegporc kezdetben felpuhul, később felrostozódik, majd kisebb-nagyobb darabok válhatnak le belőle, végül a porc teljesen eltűnik és csak a csupasz csontfelszínek mozognak egymáson. A folyamat fájdalommal, ízületi duzzanattal, melegséggel, mozgás-beszűküléssel és mozgás közbeni ropogással járhat.

A fájdalom kezdetben csak nagyobb terhelésre és elinduláskor jelentkezik, később egyre kisebb terheléskor jelentkezik, végül állandósul. Korai szakaszban lehetőség van porcregeneráló gyógyszerekkel, testsúlycsökkentéssel, a terhelés csökkentésével a folyamatot lassítani, később a tünetek csökkenthetők fizioterápiás kezelésekkel, gyógyfürdő kezelésekkel, gyógytornával, gyulladáscsökkentő gyógyszerek szedésével, ízületbe adott gyulladáscsökkentő vagy hyaluronsav-tartalmú injekciókkal. Ha a porcfelszín súlyos fokban károsodott, amit radiológiai vizsgálattal (röntgen- vagy MR-vizsgálat) lehet igazolni és a korábban említett nem műtéti kezelések a panaszokat érdemben már nem csökkentik, akkor jön szóba a protézis beültetése.

A protézis beültetésétől jelentősen csökkenő vagy megszűnő fájdalom és jobb funkció várható. A protézis beültetés nem végezhető, ha a szervezetben fertőzéses eredetű gyulladás van, akár az érintett ízületben, akár azon kívül. Relatív ellenjavallatot képez az extrém testsúly és a súlyos társbetegségek jelenléte (elhanyagolt cukorbetegség, súlyos érszűkület, vénás keringési elégtelenség, rossz lágyrészállapot a műtét helyén).