A csípőprotézis beültetés a modern orvoslás egyik legsikeresebb beavatkozása, mely az irodalmi A sikeres beavatkozás ténye, az átlagéletkor megnövekedése exponenciálisan megnövelte a protézisek beültetésének igényét. Az elmúlt évtizedek során mind a protézisek minősége, mind a műtéttechnika fejlődött, aminek következtében a műtét indikációja kiszélesedett. A beavatkozásra a fájdalommal élő, korábban aktív életvitelt folytató fiatalabb életkor képviselői is gyakran igényt tartanak, ami tovább növelte a műtétek számát.

A csípőprotézis beültetés bár valóban sikerműtét, mint minden beavatkozásnak lehet korai, illetve késői szövődménye, melyek a csípőprotézis valamely vagy összes komponensének cseréjét tehetik szükségessé. Ilyenkor jön szóba a csípőprotézis revíziós műtétje.

A revíziós műtétek a primer csípőprotézis beültetéshez képest nagyobb megterhelést jelentő műtétek. Hosszabb a műtéti idő, nagyobb lehet a vérvesztés. Magasabb a fertőzéses szövődmény, az instabilitás és az idegsérülés lehetősége.

Megfelelő előkészítést és tervezést követően az amúgy revíziókra jellemző nagyobb szövődményráta jelentősen csökkenthető.

Műtét előtt a hagyományos röntgen vizsgálaton túl szükség lehet CT vizsgálatra, hogy pontosabb képet kapjunk a protéziselemek helyzetéről és a környező csontok állapotáról.

Megfelelő implantátum választással a csontdestrukcióval járó eseteket is el lehet látni. Dupla mobilitású vápával az instabilitás lehetőségét csökkenteni lehet. Modern cement nélküli rendszerek alkalmazásával biológiai gyógyulás várható, mely jobb hosszútávú eredményt biztosít, azonban a gyógyulás időtartama alatt műtéttől függően 6-12 hét részterhelést tehet szükségessé.

A csípőprotézis revíziójáért leggyakrabban felelős okok az instabilitás, tehát a protézis ficamodása, az aszeptikus (nem fertőzéses eredetű) protézis lazulás, az infekció, vagyis a protézis melletti fertőzés kialakulása, valamint a periproteticus (protézis mellett kialakuló) törés.

A fertőzéses vagy töréses esetek ellátása akut eseteknek minősülnek, melyek a primer- vagy a területileg illetékes ellátó egységben történnek meg.

Az instabilitás során a protézis valamilyen okból ficamodik, ez leggyakrabban a vápa nem megfelelő helyzete, valamint a lágyrészek nem megfelelő feszülése következtében jön létre. Amennyiben a konzervatív kezelés (rögzítő) ellenére ismétlődik a ficam, műtéti megoldás jöhet szóba, mely az instabilitás okának megszűntetését célozza.

Megfelelő protézis pozíció, de lágyrész probléma esetén hosszabb vagy nagyobb átmérőjű fej használata jön szóba, bár ez gyakran nem elegendő. Előfordul, hogy az eredeti anatómiához képest a protézis szárkomponensének nyaka a combcsonttól eltérő szögben áll, mely szintén megváltozott lágyrész feszülést eredményezhet, ekkor szárcsere is szóba jöhet. Amennyiben a vápa vagy a szár rossz pozíciója az ok, akkor ezen komponensek cseréje jön szóba. A medence stabilizátorainak sérülése, elégtelensége esetén a jó helyzetben lévő implantátumok sem védenek meg a ficam kialakulásától.

Jelentős előre lépest jelent az instabilitás kezelésében az úgynevezett dupla mobilitású vápák, melyeknél a fém vápaházon belül a műanyag betét is mobilis. Így a fej betéten belül mozog, de extrém mozdulatnál a további mozgásért a betét-vápa rész felel, ezzel csökkentve a ficamodás esélyét. A dupla mobilitású vápák nemcsak revíziós, de primer beültetések esetén is használható implantátumok.

Nem fertőzéses lazulás – a csípőízületi protézisek elemeinek kopása a technológia fejlődésével, új implantátumok megjelenésével jelentősen csökkent az elmúlt évtizedben, azonban nem biológiai anyagok révén regenerációra képtelenek, így bizonyos idő elteltével bekövetkezik a kopás.

A kopás során az ízületbe és környékére sodródó anyagok steril gyulladást generálhatnak, mely hosszabb fennállás során a környező csontállomány felritkulását (ún. osteolysis) okozhatják, ami a protézis elemek további lazulásához vezethet. Ennek megelőzése miatt elengedhetetlen a rendszeres kontroll vizsgálat minden protetikai beavatkozást követően, ugyanis a kezdődő kopás jelei még akár panaszmentes időszakban is jól kimutathatóak egy hagyományos röntgen vizsgálattal. Ha hamar felismerjük, elég lehet egy ismételt feltárás során a „mozgó” komponenseket cserélni (protézis fej és vápabetét), mely mindenképpen kisebb műtéti megterhelést jelent, mint egy csontvesztés mellett kialakult lazult szár vagy vápa vagy akár mindkettő komplett cseréje.

Protézis mellett kialakuló törések létrejöhetnek adekvát balesetek kapcsán stabil protézisek mellett, illetve lazult protézisek miatt is kialakulhatnak törések. Ezek ellátását a protézis stabilitása jelentősen befolyásolja. Az izoláltan nagy,- vagy kistomporra lokalizálódó törések amennyiben jelentősen nem mozdultak el konzervatívan kezelhetők. Amennyiben a törés, mely jellemzően a combcsontot érinti stabil protézis szár mellett alakult ki lemezes-csavaros csontegyesítés (ún. osteosynthesis) jön szóba, lazult szár mellett kialakult törés viszont a csontegyesítésen túl szárcserét is szükségessé tesz.

Protézis melletti fertőzés szintén lehet oka revíziónak. A fertőzés lehet akut, mely közvetlenül a műtétet követően gyulladásos tüneteket okoz (láz, bőrpír, sebgyógyulási zavar). A krónikus fertőzés során egy ízületen kívüli bakteriális gócból a kórokozó a véráram útján éri el a protézist. Fontos megemlíteni az úgynevezett lowgrade infekciót, mely a műtét során alakulhat ki, a bőrről kerülnek be az alacsony virulenciájú kórokozók, melyek ennek megfelelően nem okoznak egyértelmű tüneteket. A protézis beültetést követően gyakran sosem válnak panaszmentessé a betegek, de lehetnek láztalanok, laborparamétereikben a gyulladásos eltérések is lehetnek negatívak. Amennyiben a protézis melletti fertőzést idejében diagnosztizálják elegendő lehet az ízület feltárása, kitakarítása, valamint a cserélhető protéziselemek cseréje. Amennyiben ismét megjelennek a gyulladásos elváltozások, akkor teljes protézis csere jön szóba. Ez elvégezhető egy, illetve két lépésben.

Revíziós műtétek hátsó feltárásban

Milyen tünetek utalnak arra, hogy a csípőprotézis cseréjére van szükség?

A protézis ficama, protézis melletti törés, bakteriális fertőzések egy része egyértelmű tünetekkel jár, míg a lazulás és a fertőzéses szövődmények nem agresszív úgynevezett alacsony virulenciájú kórokozók esetén gyakran lappangva alakulnak ki. Jellemzően a vápa körüli lazulások ágyéktáji, míg a combcsontban elhelyezkedő szár lazulása combtáji panaszt szokott okozni. De előfordulhat ezek kombinációja is, sőt térdtáji fájdalmat is megélhetnek a betegek.

Ezért rettentő fontos a rendszeres kontroll vizsgálat, hiszen egy kezdődő protézis kopás még adott esetben panaszmentes beteg esetén is felfedezhető egy hagyományos röntgenvizsgálattal. Ha hamar felismerjük, elég lehet egy ismételt feltárás során a „mozgó” komponenseket cserélni (protézis fej és vápabetét), mely mindenképpen kisebb műtéti megterhelést jelent, mint egy csontvesztés mellett kialakult lazult szár, vagy vápa, esetleg mindkettő komponens cseréje.

Mely revíziós esetekben van lehetőség magánműtétre?

A csípőprotézis revíziós, a primer beültetésekhez képest gyakran hosszabb, komplexebb műtéti beavatkozás, de megfelelő kivizsgálással, a jó indikáció felállításával precíz tervezéssel és megfelelő implantátumválasztással vannak olyan esetek, amelyek akár magánellátás keretén belül is elláthatóak.

Egy protézis melletti fertőzéses szövődmény, vagy törés nem ide tartozik, de az instabilitás és a steril protézis lazulás esetében lehetséges a magánklinikán történő műtét..

Az instabilitás során a protézis valamilyen okból ficamodik. Amennyiben a konzervatív kezelés (rögzítő) ellenére ismétlődik a ficam, műtéti megoldás jöhet szóba, mely az instabilitás okának megszűntetését célozza.

Amennyiben a vápa vagy a szár rossz pozíciója az ok, akkor ezen komponensek cseréje jön szóba.

Megfelelő protézis pozíció, de lágyrész probléma esetén hosszabb vagy nagyobb átmérőjű fej használata lehet a megoldás, bár ez gyakran nem elegendő. Előfordul, hogy az eredeti anatómiát a protézis szárkomponense nem reporodukálja és ez megváltozott lágyrész feszülést eredményez. Ekkor szárcsere is szóba jöhet.

Jelentős előre lépest jelent az instabilitás kezelésében az úgynevezett dupla mobilitású vápák, melyeknél a fém vápaházon belül a műanyag betét is mobilis. Így a fej betéten belül mozog, de extrém mozdulatnál a további mozgásért a betét-vápa rész felel, ezzel csökkentve a ficamodás esélyét. A dupla mobilitású vápák nemcsak revíziós, de primer beültetések esetén is használható implantátumok.

A revízió másik gyakori oka a csípőprotézis elemeinek kopása és lazulása. Mivel a protéziselemek nem biológiai anyagok ezért regenerációra képtelenek, így bizonyos idő elteltével bekövetkezik a kopás.

A kopás során az ízületbe és környékére sodródó anyagok steril gyulladást generálhatnak, mely hosszabb fennállás során a környező csontállomány felritkulását (ún. osteolysis) okozhatják, ami a protézis elemek további lazulásához vezethet.

A kopás kezdeti stádiumában elegendő lehet a vápabetét illetve a protézis fej cseréje, de ha a csont felszívódása előrehaladott, a lazult komponensek cseréjére is szükség lehet. A revíziós műtétetnél célünk, hogy a lehető leghosszabb távú megoldást nyújtsuk a betegnek, hogy csökkentsük egy ismételt revíziós műtét szükségességének lehetőségét.

A revíziós csípőprotézis-műtétek magánklinikai lehetőségeiről beszél Dr. Zomborszky Márton